Tahereh Mafi: Ne érints

Tartalom:

"Tahereh Mafi delejes erejű első regényében egy emberfeletti erővel rendelkező lány egy hatalmi játszma közepén találja magát egy szánalmas világban, mely tele van vérpezsdítő szerelemmel, kábító gonoszsággal és a jövőt meghatározó választásokkal. Senki sem tudja, miért végzetes Juliette érintése, de a Regeneráció kormányának tervei vannak vele. És terveik között szerepel, hogy fegyverként használják a lányt. De Juliette-nek is megvannak a maga tervei. Soha életében nem volt szabad, ám végre felfedezi magában az erőt, hogy visszavágjon. És megtalálja a jövőt az egyetlen fiúval, akiről azt hitte, örökre elvesztette. TAHEREH MAFI Connceticut állam egyik kisvárosában született; jelenleg Kaliforniában, Orange megyében él, ahol az időjárás az ő ízléséhez képest szinte túl tökéletes. Amikor nem talál könyvet, cukorkapapírokat, kuponokat, régi recepteket olvasgat. A Ne érints az első regénye."

Kissé nehezen haladtam ezzel a könyvvel, pedig igazából nagyon érdekes és szórakoztató olvasmány volt.

Darren Shan: Gyilkos születik

Tartalom:

"Az első a legnehezebb…

A XIX. század elejének legsötétebb pillanataiban járunk, Angliában. Larten Crepsley egy koldusszegény munkáscsalád sokadik gyermeke — nincs tízéves, de már napi tizennyolc órát dolgozik iszonyatos körülmények között egy selyemgyárban.

Egy nap történik valami, és a kisfiúnak menekülnie kell. Egyedül az egész világ ellen – senkire sem számíthat. Aztán megismerkedik a titokzatos Seba Nile-lal, aki egy új, lehetőségekkel teli világot mutat meg neki. Seba mellett átélheti azokat a kalandokat, amelyekről annyit álmodozott, csakhogy ehhez vámpírrá kell válnia.

Vajon képes-e Larten mindörökre hátat fordítani az emberiségnek, és átlépni abba a világba, ahonnan nincs visszatérés?"

Kedvenc íróm könyve? A kedvenc sorozatom előtörténete? A kedvenc szereplőm főszereplésével? Nekem ez biztosan tetszeni fog! Vagy mégsem?

Isaac Marion: Eleven testek

Tartalom:

"R zombi. Nincs neve, nincsenek emlékei, és szívverése sincsen. Álmai azonban igenis vannak. Ő egy kicsit más, mint a többi hulla.

Egy elhagyott város romjai között találkozik egy lánnyal. Julie-nak hívják, és mindenben szöges ellentéte azoknak, akikkel R addig a napjait töltötte: szenvedélyes, okos és nagyon is él. Egy vibrálóan élénk színfolt a kietlen szürke képen. Maga sem érti, miért, de R ahelyett, hogy megenné, inkább megmenti Julie-t. Idővel furcsa, feszült, ám mégis gyengéd viszony kezd kibontakozni köztük.
Még sosem történt ehhez hasonló. Bár ellentmond minden logikának vagy törvénynek, Julie hatására R többé nem képes belenyugodni a halálába. Ismét lélegezni, élni akar. Ám a rideg, pusztulásnak indult világot már csak komoly harcok árán lehet megváltoztatni…
Isaac Marion egész életében Seattle-ben élt. Nem végzett el semmilyen egyetemet, nem nyert díjat, nincs felesége, sem gyereke. Van viszont egy zenekara, képeket fest, és első regényével gyökeresen megváltoztatta a zombikról alkotott elképzeléseinket."

Ez egy kínszenvedés volt. Amennyire lelkesen álltam neki, akkora csalódás volt, de legalább rájöttem, hogy a zombis könyvek nem nekem valók.

Richelle Mead: Vérvonalak

Tartalom:

"Vámpírakadémia spinoffjaként kezelendő új sorozat meglepő fordulatokkal teli első részében sok eltemetett titok kerül a felszínre, és az új szereplők mellett olyan régi ismerősöket is üdvözölhetünk, mint Adrian Ivaskov, a lélekmágus szépfiú, vagy Abe Mazur, a tetteivel a törvényesség határán táncoló kalandor. Ahol pedig ők jelen vannak, ott a baj sem járhat messze.

A történet szerint Sydney, az Alkimista élete teljesen új fordulatot vesz, amikor kegyvesztett státuszából hirtelen a mora vámpírtársadalom egyik legrangosabb és legféltettebb tagja, Jill Mastrano személyes testőrévé nevezik ki. A vámpírok közelsége miatti viszolygása hirtelen eltörpül egy sokkal ijesztőbb probléma mellett: magántanulóként töltött gyermekkora után Sydney belecsöppen a gimnáziumi élet kellős közepébe. Miközben egy zaklatott lelkivilágú – mellékesen vámpír – kamaszról gondoskodik, és az iskolai klikkek között próbál eligazodni, az Alkimista berkeken belüli ármánykodással is meg kell küzdenie. Sydney hamarosan ijesztő események középpontjában találja magát. A diákok különleges képességeket biztosító tetoválásainak titkát, valamint a vámpírgyilkosságok rejtélyét is kénytelen lesz felderíteni. A tét a szeretett húga jövője, a saját karrierje és az akarata ellenére egyre jobban megkedvelt Jill élete."

Nem tetszett. Pont úgy voltam vele, mint a Vámpírakadémia első kötetével. Szenvedés volt olvasni, unalmas volt, te olyan jelenettel, amitől csak a hajamat téptem, hogy mikor fog már történni valami.

Kerstin Gier: Rubinvörös

Tartalom:

"Olykor tényleg nagy terhet jelent egy rejtélyekkel teli családban élni. A 16 éves Gwendolyn legalábbis meg van győződve erről. Amíg egy napon egyszerre – mint derült égből a villámcsapás – a 19. és 20. század fordulóján nem találja magát, és világossá nem válik számára, hogy ő maga a legnagyobb rejtély a családban. Amit viszont még csak nem is sejt: az időutazások alatt kerülendő a szerelem. Mert ettől aztán tényleg a feje tetejére áll minden! 

Kerstin Gier bestseller-szerző utánozhatatlan érzékkel kelti életre a legcsodálatosabb érzést a világon! 

Éld át te is Gideon és Gwen kalandjait, akik szerelmükkel áttörnek az idő korlátain!"

Ezt a könyvet is terveztem már egy ideje, csak bizonytalan voltam benne, hogy ez az egész időutazós dolog mennyire fog nekem tetszeni, mert ilyesmit még eddig nem olvastam. De kellemes csalódás volt.

Gayle Forman: Ha maradnék

Tartalom:

"És te hogyan döntenél?

Képzeld el, hogy mindened megvan, amiről csak egy lány álmodhat. A szüleid jó fejek, mindig megértenek és melletted állnak. Az öcséd a legédesebb kiskölyök a világon. A város legígéretesebb rockbandájának frontemberével jársz, aki nem elég, hogy eredeti és különleges, de imád is téged. A zenei tehetséged szélesre tárta előtted a világ kapuit.

Képzeld el, hogy aznap, mikor leesik az első hó, mindezt elveszítheted.

Amikor életedben először kell komoly döntést hoznod, nem áll melletted senki, akitől segítséget remélhetnél. Élet és halál között kell választanod. Az életed soha nem lehet olyan, mint amilyennek ismerted. A halálról semmit sem tudsz.

Te mit tennél? Harcolnál vagy feladnád? Mennél vagy maradnál?"

Miután láttam a készülő film előzetesét, azonnal eldöntöttem, hogy ezt bizony még aznap el fogom olvasni. Így is lett, huszonnégy óra alatt végig is olvastam a könyvet.

Jus Accardo: Touch - Érintés

Tartalom:

"Mikor egy idegen fiú száguld le a patak melletti töltésen, és épp a lába előtt ér földet, a tizenhét éves adrenalinfüggő Deznee Cross úgy dönt, kihasználja a lehetőséget, hogy felbosszantsa apját, ezért hazaviszi a titokzatos, jóképű, jégkék szemű srácot. De valami nem stimmel Kale-lel. Dez cipőjét hordja a zuhany alatt, lenyűgözik az olyan tárgyak, mint egy DVD, vagy egy váza, és mintha attól tartana, hogy a lány egy érintésétől elporladna. De egyszer csak megjelenik Dez apja, fegyverrel a kezében, és jóval többet tud Kale-ről, mint kellene. Dez rájön, hogy sokkal több van a fiúban – és az apja „ügyvédi irodája" is más – mint az elsőre látszott. Kale a Denazen részvénytársaság rabja volt – egy szervezeté, amely összegyűjtötte a „különleges" gyerekeket, akiket csak a Hatosnak neveznek, hogy fegyverként használja őket, egy egész életen át. Á, igen, és az érintése? Az halálos. Dez és Kale mindenre elszántan csatlakozik a Hatoshoz, hogy legyőzzék a Denazent, mielőtt azok kapják el őket és Dez apja rájön a legnagyobb titokra. A titokra, melyet Dez egész életében meg akart óvni. A titokra, melyért Kale ölne, hogy megóvja."

Még karácsony előtt olvastam belőle részletet, és már alig vártam, hogy hozzájuthassak!

Amit először is el kell róla mondanom, hogy órákig nem bírtam nekiállni az olvasásának, mert a borítót nézegettem. Ez a srác rajta... Ahhh *.* Nagyon zabálnivaló azzal a szép kék szemével... Kedvenc borítóm lett!

Vámpírakadémia sorozat

Tartalom:

"A világsikerű sorozat első kötetében Lissa Dragomirt és Rose Hathawayt két év bujkálás után elfogják és visszazsuppolják a Montana erdőségeinek mélyén megbúvó Szent Vlagyimir Akadémia vaskapui mögé. A vámpíriskola a mora uralkodói családok és dampyr testőreik számára szolgál oktatóhelyül. Az akadémia falain belül a két lánynak különböző viszálykodással, rosszindulatú pletykákkal, tiltott szerelemmel és fenyegetésekkel kell megbirkóznia. De mindketten tudják, hogy a legnagyobb veszély a kapukon kívülről leselkedik rájuk." 

Mostanság nem nagyon vagyok oda a vámpíros történetekért, de barátnőmmel fogadást kötöttünk, hogy én elolvasom ezt a könyvet (meg a második kötetet), ő meg elolvassa A beavatottat. Nem gondoltam, hogy ennyire tetszeni fog.

Itt egy szép hosszú értékelésem mind a hat kötetről!

AZ ÉRTÉKELÉSEM ERŐSEN SPOILERES!

Jennifer L. Armentrout: Ónix

Tartalom:

"Daemon Blackkel összekapcsolódni szívás…

Ráadásul nemrég eltökélte, hogy bebizonyítja: amit irántam érez, az nem csupán bizarr kapcsolódásunk mellékhatása, hanem valódi érzelem. Nem tudom, mit gondoljak efelől, de tény, hogy mostanában már korántsem olyan bunkó velem, mint korábban.

De nem ez a legnagyobb problémánk.

A Védelmi Minisztérium emberei körülöttünk szaglásznak. Ha rájönnek, mire képes Daemon, és főleg, hogy mi ketten összekapcsolódtunk, akkor nekünk annyi. Az iskolában felbukkanó új srác sem hiányzott. Ő is tele van titkokkal. Tudja, mi okozza a körülöttem zajló sok furcsaságot, és segítene is rajtam… de ennek súlyos ára van.

És aztán az események még vadabb fordulatot vesznek.

Láttam valakit, akit halottnak hittem. Szóljak vagy hallgassak? 

Mi történt Dawsonnal? Ki árulta el? 

És mit akarnak Daemonéktól – na meg tőlem – a védelmiek?

Az már biztos: Daemon Blackkel összekapcsolódni nem egy életbiztosítás.

Senki nem az, akinek látszik. És nem mindenki éli túl a hazugságokat…"

Már nagyon vártam a folytatását az Obszidiánnak, így amint megjelent, meg is rendeltem Karácsonyra. Viszont a borító nekem nagyon nem tetszik. A srác nekem nem Daemon, a csaj pedig nagyon messze van a 17 (könyörgöm, tizenhét!) éves Katy-től...

Amanda Stevens: Örök kísértés

Tartalom:

"A fiatal és titokzatos Amelia Gray sírkő-restaurátor, aki látja a szellemeket. Az élősködő kísértetek nem tudhatják meg, hogy látja őket, hiszen akkor élete is veszélybe kerül. A lány ezért elkerüli azokat az élőket, akiknek nyomában szeretteik nyughatatlan szellemei járnak.
John Devlin detektívnek brutális gyilkosságok felderítésekor lesz szüksége Amelia segítségére, ám a férfit árnyékként követi elhunyt felesége és kislánya.
A lány hiába küzd a férfi iránt érzett vonzalmával, nem hozhatja a kísértetek tudomására, hogy látja őket, sőt látja azt is, ahogy parazitaként szívják el a férfi életerejét. Azonban hiába igyekszik tartani a távolságot, a kettejük közti vonzalom elmossa a határokat e világ s a másvilág között…"

Igazi hátborzongató, síron túli krimi. Még akkor is, ha a végére simán kitaláltam, ki a gyilkos.

Becca Fitzpatrick: Csitt, csitt

Tartalom:

"EGY SZENT ESKÜ. EGY BUKOTT ANGYAL. EGY TILTOTT SZERELEM. A romantika nem szerepelt Nora Grey tervei között. Az iskolában egy sráchoz sem vonzódott különösebben, akármennyire is próbálta erőltetni legjobb barátnője, Vee. Aztán feltűnt Folt. Simulékony mosolyával és tekintetével, amivel mintha a lány veséjébe látna, Folt legjobb belátása ellenére is vonzza Norát. Azonban néhány rémisztő találkozás után Nora már nem tudja, kiben bízzon. Úgy tűnik, Folt mindenhol ott van, ahol ő is, és többet tud róla, mint a legközelebbi barátai. Nora nem tudja eldönteni, hogy a fiú karjaiba kellene-e omlania vagy inkább menekülni és elrejtőzni előle. És mikor megpróbál válaszokat találni, egy olyan igazságot fedez fel, ami sokkal nyugtalanítóbb, mint amit Folt közelsége okoz. Végül egy ősi csata közepén találja magát, halhatatlanok és bukottak között és mikor arra kerül a sor, hogy ki mellé álljon, a rossz választás Nora életébe kerül."

Nekem ez a „most akkor megtörtént vagy nem történt meg” keverés az agyamra ment, és a könyv utolsó negyedéig gyakorlatilag semmi sem derült ki.

Alex Flinn: Beastly - A szörnyszívű

Tartalom:

"Szörnyeteg vagyok
Egy szörnyeteg. Nem farkas vagy medve, gorilla vagy kutya, hanem egy teljesen új faj, ami két lábon jár – egy karmos-agyaras teremtmény, akinek minden testrészét sűrű szőr fedi. 
Azt hiszed, ez egy tündérmese? Nincs olyan szerencsém. 
New York Cityben vagyunk. És a jelenről beszélek. Nem baleset ért, és nem valami betegség támadott meg. De örökre ilyen torz maradok, hacsak meg nem sikerül törnöm az átkot. 
Igen, az átkot, amit az irodalomórámra járó boszorkány bocsátott rám. Hogy miért változtatott szörnyeteggé, aki nappal elrejtőzik, éjszaka pedig az utcákon settenkedik? 
Elárulom. 
Elmesélem, milyen voltam Kyle Kingsburyként, olyasvalakiként, aki mindenki lenni szeretne, gazdagon, tökéletes külsővel és tökéletes élettel. Utána elmesélem, hogy váltam tökéletesen… szörnyeteggé. 
Akarod hallani? Mered hallani?"

A film után kicsit érdekes volt. De határozottan tetszett, bár nagyjából tudtam, hogy mi is fog történni.

Jennifer L. Armentrout: Obszidián

Tartalom:

"Amikor – éppen az utolsó középiskolai évem előtt – Nyugat-Virginiába költöztünk, beletörődtem, hogy vastag tájszólású emberek, melléképületek, szakadozó internet és rengeteg unalom tölti majd ki a napjaimat. Amíg észre nem vettem magas, szexi, különös zöld szemű szomszédomat. Az ég kiderült.

Aztán a srác megszólalt.

Daemon dühítő. Beképzelt. Pofoznivaló. Nem bírjuk egymást. Egyáltalán. De aztán, amikor egy idegen rám támadt, és Daemon egyetlen intéssel szó szerint megfagyasztotta az időt – akkor valami történt. Valami váratlan.

A szédítő idegen a szomszédból megjelölt engem.

Jól hallottad. Idegen. Mint kiderült, Daemon és a húga egy egész galaxisra való ellenféllel néznek szembe, akik mind az ő képességeikre pályáznak, a nyom pedig, amit Daemon rajtam hagyott, olyan fényesen jelzi számukra az utat, mint Las Vegas főútja. Csak úgy úszhatom meg élve, ha Daemon közelében maradok, amíg elhalványul a nyom rajtam.

Mármint ha nem ölöm meg addig én magam…"

A leírása alapján megtetszett a könyv, így úgy határoztam, belevágok.

Az első pár fejezet kicsit unalmas volt, és vártam, hogy végre történjék valami. Meg igyekeztem elviselni Daemon lehengerlő stílusát. Ami egy idő után egész megkedvelhető, főleg mikor nem bunkó. És próbálj nem elolvadni tőle, amilyen dögös...

Cassandra Calre: Pokoli szerkezetek

A hónap elején végigolvastam Cassandra Clare Pokoli szerkezetek sorozatának eddig megjelent két kötetét, ami ugyebár a Végzet ereklyéi előzménytörténete.

Egy ideig vonakodtam, hogy nekiálljak-e, mert nagyon nem szeretem a régebbi korban játszódó műveket, de mivel Cassie az Árnyvilágával elvarázsolt, mégis nekiláttam. És tetszett!

Cassandra Clare: Végzet ereklyéi #2

Na gyorsan lehozom a Végzet ereklyéi könyvekről szóló kritika második részét is, amivel még tartozom.

Bukott angyalok városa:

Egyszerre idegelt ki a könyv, és lettem tőle full happy. Vártam, hogy Jace és Clary kapcsolata elmélyül, de mivel Jace egy elmebeteg pszichopata lett, így sok minden nem történt. Bár a sikátorban a falhoz vágós rész az dögös volt. Meg Izzy felvilágosító jótanácsai xDD Na azon szakadtam.

Simon egyre veszélyesebb, főleg Káin jelével a homlokán. És hogy egyszerre két csajnak csapja a szelet... xDD De Lilith jól átejti szegény csávót.

Sebby felébred (jajj de utálom még mindig.) Jace meg eltűnik. Valahogy nem így képzeltem a végét, de ütős lett. Viszont még mindig ezt tartom az 5 megjelent kötet közül a leggyengébbnek.

De a Preator Lupus ötlete nagyon jó volt.

Elveszett lelkek városa:

Clary kicsit depis, de most már tényleg egy kemény csaj lesz, jól beleveti magát a dolgok sűrűjébe. Sebby meg meg akarja rontani (fújjj)... Jace-ről nem is beszélve... Simon itt a legjobb. Hogy lepacsizik Raziellel xD És csak sikerül visszaszerezni Jace-t. Clary meg jól elgyepálja Sebbyt xDD Magnus meg kidobja Alecet?? Hát mi ez?? Hogy lesz így nekünk Malec pillanatok?

Viszont tartok a Mennyei tűz városától... Vajon hányan fognak meghalni?

Na ennyi lenne :) Szinte mindegyik könyv kiérdemelt tőlem 5 csillagot meg kedvencelést molyon. Hamarosan hozom a Pokoli szerkezetek kritikát is :)

Csontváros film

Sziasztok! Ma egy filmmel indítunk, ami nem nagy meglepetésre a Csontváros lesz.Már több mint egy hete láttam, így lassan már érik bennem ez a kritika.

Bevallom, kicsit félve ültem be a moziba. A filmről előtte hallottam már hideget-meleget, és tudtam, hogy "sok" mindent megváltoztattak a könyvhöz képest. De leginkább ami engem kissé elidegenített, az a felirat volt. Ez előtt még egy filmet sem láttam moziban feliratosan, így tartottam tőle, hogy nem lesz élvezhető. Mert hát más számítógépen, tévén feliratos filmet nézni, meg más egy hatalmas mozivásznon. Ebben viszont kellemesen csalódtam, bár sajnos így is sok részlet kimaradt, miközben a feliratot olvastam.

Az egész mozizásban az volt a legnagyobb poén, hogy 6an voltunk az egész teremben... Jó, vidéki város lévén nem meglepő, de mégis nagyobb érdeklődésre számítottam, bár lehet ez amiatt is volt, hogy szombat délelőtt voltunk. (És persze hogy a délutáni vetítéseknél lehetett Hamuváros könyvet nyerni...)

A film nyitó jelenete nagyon tetszett, a zene alatta különösen. Clary az elején volt igazán clarys. A film további részében túl elegánsan volt felöltöztetve. Magnus buliján aláírom hogy kellett, de utána már nem nagyon. Bár azért volt pár jelenet, amiben egész elviselhető cucc volt rajta.

Tovább is van...

Végzet ereklyéi

Na itt is vagyok egy konkrét bejegyzéssel. Mivel mostanában ezzel a szériával foglalkoztam a legtöbbet, ezzel is nyitnám meg a blogom.

Hogy is találtam rá a könyvekre?

Na ez egy érdekes kérdés. A történet akkor keltette fel az érdeklődésemet, mikor moziban voltunk, épp A magányos lovast néztük, az elején a várható filmek trailerei között szerepelt A végzet ereklyéi - Csontváros bemutatója is. A trailer alapján megtetszett a történet, mondom ezt meg kell nézzem.

Nem sokkal ezután bukkantam rá a könyvekre. Először letöltöttem ebookba, de csak a többi közé tettem. Aztán barátnőm nekiállt elolvasni. Ekkor döntöttem úgy, hogy én is nekikezdek. Így hát fogtam a tabletemet, az én drága kicsi Sammy-met (mert Samsung Tab II 7.0) és rámásoltam.

Az egészben az az egyik legviccesebb, hogy a könyvet még jó pár hónappal korábban, úgy februárban lefényképeztem a tacskóban, hogy ezt el kellene olvasni...

Tovább is van...