Tartalom:
"És te hogyan döntenél?
Képzeld el, hogy mindened megvan, amiről csak egy lány álmodhat. A szüleid jó fejek, mindig megértenek és melletted állnak. Az öcséd a legédesebb kiskölyök a világon. A város legígéretesebb rockbandájának frontemberével jársz, aki nem elég, hogy eredeti és különleges, de imád is téged. A zenei tehetséged szélesre tárta előtted a világ kapuit.
Képzeld el, hogy aznap, mikor leesik az első hó, mindezt elveszítheted.
Amikor életedben először kell komoly döntést hoznod, nem áll melletted senki, akitől segítséget remélhetnél. Élet és halál között kell választanod. Az életed soha nem lehet olyan, mint amilyennek ismerted. A halálról semmit sem tudsz.
Te mit tennél? Harcolnál vagy feladnád? Mennél vagy maradnál?"
Miután láttam a készülő film előzetesét, azonnal eldöntöttem, hogy ezt bizony még aznap el fogom olvasni. Így is lett, huszonnégy óra alatt végig is olvastam a könyvet.
A trailer alapján kicsit olyanra számítottam, mint amilyen a Ghost vagy a Láthatatlan filmek voltak. De teljesen más élmények értek az olvasás közben. Furcsa volt az elején, hogy hol a jelenben vagyunk, hol visszaemlékezünk Mia gyerekkorára, a barátaival, a szerelmével töltött időkre, miközben a lány élet és halál között lebeg a kórház intenzív osztályán, miközben elveszítette a családját egy autóbalesetben. Ám mindeközben Mia ott van, mint egy szellem, és figyeli, mi történik vele.
A történeten végig átível a zeneiség. Egyrészt ott van a főhős, aki imádja a komolyzenét, és csellón játszik, másrészről ott vannak a szülei, akik a rockzenét preferálják, valamint Adam, a pasi, aki szintén rockzenész.
Minden emlékben, minden pillanatban ott van egy szonáta vagy egy akkord... Különlegessé teszi a történetet.
Minden emlékben, minden pillanatban ott van egy szonáta vagy egy akkord... Különlegessé teszi a történetet.
Az az igazság, hogy nekem helyenként elég durva volt a leírás, főleg az autóbalesetnél. Nem kellett volna részletezni, hogy néztek ki az emberek a katasztrófa után.
SPOILER KÖVETKEZIK!
Volt egy rész, amit megkönnyeztem. Nekem az egyik legkényesebb téma a kistestvér elvesztése, mivel nekem is van egy öcsém, így ezek számomra a legnehezebbek.
Volt egy rész, amit megkönnyeztem. Nekem az egyik legkényesebb téma a kistestvér elvesztése, mivel nekem is van egy öcsém, így ezek számomra a legnehezebbek.
Ezután viszont nem tudom, én hogyan döntöttem volta Mia helyében. Oké, hogy ott a szerelmem meg a barátnőm, de a családom meghalt, és nem tudnám, hogy megérné-e így folytatni az életet. De félnék, hogy túl nagy fájdalmat okoznék azoknak, akik szeretnek ezzel a döntéssel. Egy ilyen döntés szinte lehetetlen.
Összességében tetszett a könyv, biztosan el fogom olvasni a második részt is, és megnézem majd a filmet.
Ami tetszett:
A lelki vívódások megjelenítése nekem nagyon bejött.
Ami nem tetszett:
Az elején nem voltam kibékülve a visszaemlékezésekkel.
Kedvenc idézetem:
"Emlékszem, a tévében láttam egyszer, hogy cicákat és kutyákat vittek az idősotthonokba, hogy felvidítsák az öreg vagy akár haldokló embereket. Ennek mintájára talán minden kórház alkalmazhatna egy csapat lázadó punkot, akik kicsit feldobnák a kókadozó betegeket.”
A film előzetese:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése