2013-as év a könyvek terén

Csináltam egy listát, melyek könyvek jelentettek nekem sokat a tavalyi évben. Íme:

Az év fantasy-ja

Nálam a fantasy-k közül a Luxen sorozat nyerte el a tetszésemet, az Ónix méltó folytatása elődjének. A karakterek szuperek, a jelenetek viccesek és izgalmasak, a romantikus szál szerethető.

Jennifer L. Armentrout: Ónix

Tartalom:

"Daemon Blackkel összekapcsolódni szívás…

Ráadásul nemrég eltökélte, hogy bebizonyítja: amit irántam érez, az nem csupán bizarr kapcsolódásunk mellékhatása, hanem valódi érzelem. Nem tudom, mit gondoljak efelől, de tény, hogy mostanában már korántsem olyan bunkó velem, mint korábban.

De nem ez a legnagyobb problémánk.

A Védelmi Minisztérium emberei körülöttünk szaglásznak. Ha rájönnek, mire képes Daemon, és főleg, hogy mi ketten összekapcsolódtunk, akkor nekünk annyi. Az iskolában felbukkanó új srác sem hiányzott. Ő is tele van titkokkal. Tudja, mi okozza a körülöttem zajló sok furcsaságot, és segítene is rajtam… de ennek súlyos ára van.

És aztán az események még vadabb fordulatot vesznek.

Láttam valakit, akit halottnak hittem. Szóljak vagy hallgassak? 

Mi történt Dawsonnal? Ki árulta el? 

És mit akarnak Daemonéktól – na meg tőlem – a védelmiek?

Az már biztos: Daemon Blackkel összekapcsolódni nem egy életbiztosítás.

Senki nem az, akinek látszik. És nem mindenki éli túl a hazugságokat…"

Már nagyon vártam a folytatását az Obszidiánnak, így amint megjelent, meg is rendeltem Karácsonyra. Viszont a borító nekem nagyon nem tetszik. A srác nekem nem Daemon, a csaj pedig nagyon messze van a 17 (könyörgöm, tizenhét!) éves Katy-től...

Jennifer L. Armentrout: Obszidián

Tartalom:

"Amikor – éppen az utolsó középiskolai évem előtt – Nyugat-Virginiába költöztünk, beletörődtem, hogy vastag tájszólású emberek, melléképületek, szakadozó internet és rengeteg unalom tölti majd ki a napjaimat. Amíg észre nem vettem magas, szexi, különös zöld szemű szomszédomat. Az ég kiderült.

Aztán a srác megszólalt.

Daemon dühítő. Beképzelt. Pofoznivaló. Nem bírjuk egymást. Egyáltalán. De aztán, amikor egy idegen rám támadt, és Daemon egyetlen intéssel szó szerint megfagyasztotta az időt – akkor valami történt. Valami váratlan.

A szédítő idegen a szomszédból megjelölt engem.

Jól hallottad. Idegen. Mint kiderült, Daemon és a húga egy egész galaxisra való ellenféllel néznek szembe, akik mind az ő képességeikre pályáznak, a nyom pedig, amit Daemon rajtam hagyott, olyan fényesen jelzi számukra az utat, mint Las Vegas főútja. Csak úgy úszhatom meg élve, ha Daemon közelében maradok, amíg elhalványul a nyom rajtam.

Mármint ha nem ölöm meg addig én magam…"

A leírása alapján megtetszett a könyv, így úgy határoztam, belevágok.

Az első pár fejezet kicsit unalmas volt, és vártam, hogy végre történjék valami. Meg igyekeztem elviselni Daemon lehengerlő stílusát. Ami egy idő után egész megkedvelhető, főleg mikor nem bunkó. És próbálj nem elolvadni tőle, amilyen dögös...