"Tahereh Mafi delejes erejű első regényében egy emberfeletti erővel rendelkező lány egy hatalmi játszma közepén találja magát egy szánalmas világban, mely tele van vérpezsdítő szerelemmel, kábító gonoszsággal és a jövőt meghatározó választásokkal. Senki sem tudja, miért végzetes Juliette érintése, de a Regeneráció kormányának tervei vannak vele. És terveik között szerepel, hogy fegyverként használják a lányt. De Juliette-nek is megvannak a maga tervei. Soha életében nem volt szabad, ám végre felfedezi magában az erőt, hogy visszavágjon. És megtalálja a jövőt az egyetlen fiúval, akiről azt hitte, örökre elvesztette. TAHEREH MAFI Connceticut állam egyik kisvárosában született; jelenleg Kaliforniában, Orange megyében él, ahol az időjárás az ő ízléséhez képest szinte túl tökéletes. Amikor nem talál könyvet, cukorkapapírokat, kuponokat, régi recepteket olvasgat. A Ne érints az első regénye."
Kissé nehezen haladtam ezzel a könyvvel, pedig igazából nagyon érdekes és szórakoztató olvasmány volt.
A világ jól felépített, bár nagyon sok minden nem derül ki, de mivel sorozatról van szó, így ez nem feltétlenül probléma. Egyébként is szeretem a disztópiákat, így ezt se tudnám nem szeretni, bár eléggé hasonlít véleményem szerint a Legendához, amit viszont annyira nem kedvelek, viszont ez mégis jobban lekötött.
A világ jól felépített, bár nagyon sok minden nem derül ki, de mivel sorozatról van szó, így ez nem feltétlenül probléma. Egyébként is szeretem a disztópiákat, így ezt se tudnám nem szeretni, bár eléggé hasonlít véleményem szerint a Legendához, amit viszont annyira nem kedvelek, viszont ez mégis jobban lekötött.
A két főszereplővel nem volt gondom, elég szerethető volt mindkettő. Nagyon tetszett Juliette makacssága, mellette a saját magától való rettegés. Meglátszik rajta a világtól való elszigeteltség, ami nagyon rendben volt, pont ezért volt érdekes karakter.
Adam pedig nekem nagyon szimpatikus volt, annak ellenére, hogy sokáig nem lehetett tudni, akkor melyik oldalon is áll. Kedves, hűséges, igazi harcos, aki bármire képes a szeretteiért.
A politikai dolgok annyira nem jöttek be, ez az egész hadviselés, meg minden. Viszont a történet lezárása amennyi kérdésre választ adott, legalább tízszer annyi kérdést tett fel. Szóval nagyon remélem, hogy a második kötet is megjelenik előbb-utóbb magyarul, mivel ezt az egyedi stílust, amit az írónő a lapokra varázsolt, és amit véleményem szerint a magyar kiadás nagyon jól közvetített, angolul nem biztos, hogy annyira élvezném. Szóval kérem a folytatást!
Ami tetszett:
A könyv stílusa, megfogalmazása, az áthúzott mondatok.
Ami nem tetszett:
Leginkább a magyar borító, az siralmas.
Kedvenc idézeteim:
"- Az élet elég barátságtalan dolog – súgja. – Valamikor meg kell tanulnod, hogy te lőj előbb."
A könyv stílusa, megfogalmazása, az áthúzott mondatok.
Ami nem tetszett:
Leginkább a magyar borító, az siralmas.
Kedvenc idézeteim:
"- Az élet elég barátságtalan dolog – súgja. – Valamikor meg kell tanulnod, hogy te lőj előbb."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése