Tartalom:
"Miután sikerül megszökniük a Köztársaság hadseregének Los Angeles-i erődítményéből, June és Day megérkezik Vegasba, és ekkor megtörténik, amire senki sem számított: az Első Polgár meghal, és a fia, Anden veszi át a helyét. Miközben a Köztársaság egyre közelebb sodródik a káoszhoz, hőseink csatlakoznak a lázadó Patriótákhoz, akik segítenének Daynek megmenteni az öccsét, és átjuttatnák őket a Kolóniákba. Cserébe egyetlen dolgot kérnek: June és Day ölje meg az új Elsőt.
Esélyt kapnak rá, hogy megváltoztassák a nemzet sorsát, hogy hangot adjanak a túl rég óta hallgatásra kényszerített nép óhajának.
Ám June hamarosan rájön, hogy az új Első Polgár egyáltalán nem olyan, mint az apja volt. Így hát döntenie kell. Mert mi van, ha Anden valami újnak a kezdete? Mi van, ha a forradalom többről szól, mint veszteségről és bosszúról, haragról és vérről? Mi van, ha a Patrióták tévednek?"
Annyira vártam, hogy megkapjam ezt a könyvet, miután befejeztem az első kötetet. De aztán csalódnom kellett.
Az első fele annyira unalmas volt, hogy csak nagyon lassan tudtam vele haladni, és mindig számoltam a következő fejezetig visszalévő oldalakat. Főleg mikor Day fejezetei voltak. Nem tehetek róla, én nem bírom Dayt. Még mindig nem, bár a vége felé már kezdtem kicsit megkedvelni.
June viszont annál inkább a kedvencem, továbbra is. Még mindig bírom hogy halálosan okos, és veszedelmes. Nem is igazán értem, hogyan lehetett Daynek max pontja a Próbán, mikor rajta annyira nem látszik az eszesség. June viszont tényleg jó abban, amit csinál. És az ő lelki vívódása is nagyon tetszett, annyira igazi volt. Hiszen ha valaki belenő egy rendszerbe, amiben évekig hisz, pár hét alatt nem tudja ezt kiirtani magából.
Engem a vége nem hatott meg. Túl korai, hogy főszereplő halálát emlegessük, ez még csak a második kötet! És tudtam, hogy nem fogja megmondani June-nak, inkább elüldözi maga mellől. Aki olvasta a Csillagainkban a hibát, az tudja, mire gondolhat Day. Nem akar gránát lenni…
Jó, meg lehet kövezni, de nekem Anden sokkal szimpatikusabb Daynél. Bocsi. Én nem bánnám, ha ő jönne össze June-nal. Ja és a negyedik csillagot Kaede érte el nálam, egyébként csak három csillagot kapna a könyv.
Ami tetszett:
A kolóniák, na a rész tetszett.
Ami nem tetszett:
Hogy az egyetlen szereplőről, akit igazán bírtam, kiderül, hogy meleg...
Kedvenc idézetem:
"A szerelem teljességgel ésszerűtlen, a szerelem következményekkel jár."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése