Tartalom:
"Minden éjjel, miközben a tizenhat éves London Lane alszik, az aznapi események törlődnek az elméjéből. Reggelre csupán a jövőjére emlékszik. A lány megszokta már, hogy az előző este írt jegyzetei és egy bizalmas barátnő segítségével éli túl a napot. A dolgok azonban a fejük tetejére állnak, amikor az iskolában feltűnik egy új fiú. Luke Henry nem olyasvalaki, akit az ember csak úgy elfelejt, ugyanakkor – bárhogy is próbálja – London nem találja őt az előtte álló történések emlékképei között. Amit előre lát, az viszont egyre nyugtalanítóbb. Rájön, hogy ideje utánaeredni a múltnak, amit folyamatosan elfelejt még mielőtt elpusztítaná a jövőjét."
A fülszöveg nagyon megtetszett, meg a borítót is szépnek találtam, így gondoltam, nekiállok.
Tetszik az alap szituáció, bár kicsit 50 első randi feelingem volt tőle. Mégis olvastatta magát. Állati vagány a csajszi neve: London Lane xD Szerintem ütős egy névválasztás volt, bár a karakter kevésbé ütős. De könnyű beleképzelni magunkat a helyébe. Jó ötlet volt ez a jegyzetes dolog. Mindent felír magának, még azt is, milyen ruhát fog aznap felvenni.
Luke is kedvelhető karakter, akiről végig sejtettem, hogy tudja, mi is a helyzet Londonnal. Mégis, mikor elmondja, meglepődök, és mosolygok rajta. Tiszta cuki :D
Kedvencem az volt, mikor elviszi Luke a csajszit „vacsizni meg moziba” xD Szegény csaj bealszik, és egy idegen pasi kocsijában ébred egy idegen pasival xD Utána meg anyu mennyire ki van akadva. :D
Megmosolyogtató volt. Meg mikor elbújtatja a fiút a szekrényében xD
Szóval aranyos bár szokásosnak nem épp nevezhető tiniszerelem volt ez a könyv, sötét titkokkal megfűszerezve. Én élveztem!
Ami tetszett:
London feljegyzései a reggelekre.
Ami nem tetszett:
A vége, kíváncsi lettem volna a nagy találkozásra.
Kedvenc idézetem:
"A halál emléke még mindig ott van bennem, de reménykedem. Itt és most, a karjaiban, magabiztosnak és erősnek érzem magam. Igenis meg fogom menteni ezt a fiút, hogy megismerhessem a férfit."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése